A fenti mondat a nap legerősebb mondata volt nekem, nem mintha nem lenne minden nap valami erős gondolat, ami elkap gyaloglás közben. Sorra is vettem, milyen ára, mert nagyon igaz volt. Kezdve onnan, amikor azt halljuk, nekünk könnyű, mert szabadúszók vagyunk, mert nincs gyerekünk, mert, mert, mert nekünk könnyű. Most, este 11-kor, amikor kint álomba ringatóan szakad az eső, legyalogoltuk a napot, eláztunk, és göngyölítjük fel a napi munkákat, írjuk a posztot, üzenünk azoknak, akiket szeretünk, vagy hajnalban, amikor azért kelünk, hogy minden "Balaton Caminon kívüli" dolog rendben legyen, cseppet sem gondolom, hogy nekünk könnyebb lenne. Egyszerűen csak eldöntöttük, hogy megcsináljuk. Mint ahogy eldöntötték azok, akik velünk tartanak. Van, aki a gyerekeit hagyta otthon a férjével évek után először, van, aki megrendeléseket mondott vissza, van aki megtervezetten, és volt aki hirtelen csekkolt ki, akár 10 napra. A PASO frontembere, Krisa pedig a 15 éves jubileumi koncert ügyeit intézte Fonyód és Bélatelep között gyalogolva, telefonon, hogy itt lehessen. Persze a fenti mondat ennél sokkal messzebbre vezet. Majdnem mindenkinek van "ügye" a gyaloglással. És egytől egyig mindenki tett, vagy épp most tesz azért, hogy szó szerint a saját útját járhassa. Ez nagy dolog, szóval nekem mindenki hős, aki itt van, és holnap is felkel.
Magamnak én is az vagyok, én itt kérem határokat feszegetek, és holnap nagyon, de nagyon aludnék tovább feltett lábakkal. De ez már egy másik poszt...// Dóri
Fotó: @krsainsta
Ma kellett az energia a továbbmenéshez, és nagy szerencsére meg is kaptuk szuper kedves emberektől a sok erőt adó finomságot mindenhol, köszönöm nagyon!
Enni fontos, na, jót enni, meg egyszerűen csodálatos! A Konyhámban továbbfejlesztett bundáskenyérrel+kávéval, egy Balaton Camino menüvel vártak minket, ebédre a fonyódi mólónál vártuk ki az eső végét, ahol végre megettem az első idei lángosomat sok sajttal és tejföllel, úgy, ahogy azt kell. Balatonbogláron pedig a Palettában várt minket a második Balaton Camino menü, ahol tesztelhettük Bezerics Dani újításait, innen is küldöm neki a puszikat érte! Egyik társunk azt mondta a fokhagyma chipses kenyérlángosra, hogy ő bizony nem szokott ételfotókat készíteni, de akkor most Daninál elkezdi. Hát meg is értem! // Anna
Az lett a hajós sztorim vége, hogy reggel megébredve első dolgom volt rákeresni a hajós jogosítvány, vitorlás bérlés kifejezésekre. Hát így engedjetek legközelebb kikötőbe!
Rövidke kis nap volt a mai, de sok minden fért bele mégis: a reggelit, a Dani-féle lángosokat és gazpachót Anna már méltatta, én pedig mai vendégünket, KRSA-t, a PASO frontemberét szeretném a távolból is Balaton Camino különdíjban részesíteni. Ahogy körbefektette a társaságot a napon a bélatelepi strand füvén a drónja alatt, az szebb volt mint egy jógastúdió stockvideója. Itt megnézhetitek a végeredményt, mi eléggé szeretjük, ahogy az élményt is, az alacsonyan szálló poénokkal együtt:
Fotó: @krsainsta
Most már szuper boglári vízparti szállásunkról figyeljük a balatoni villámokat, jöhet az eső a veteményesekbe, de légyszi, álljon el reggelig! // Judit