10 nap, több ezer élmény, ráadásul mindenki máshogy éli meg a pillanatokat, ez így szép. A lenti listánk is szubjektív és a teljesség igénye nélkül készült. Tegyétek hozzá a magatokét, nekünk most ezek az idei kedvenceink! Kedvenc pillanat Tippeltünk reggel Balatonfüreden, hogy vajon hányan is…

Sokan kérdeztétek csodálkozva, kissé megrovóan vagy épp őszinte érdeklődéssel, hogy na és tényleg jött velem 10 napig a kislányom? Tényleg. És hogy milyen volt ez a 10 nap? Őszinte leszek: meghatározó élmény, rengeteg csodás pillanat, jó pár mélyponttal tarkítva. Amilyen egy kisgyerekes család…

Körbeértünk. Amikor először megtörtént, hárman voltunk, beültünk egy autóba, és hazamentünk. Most viszont több mint 50-en voltunk, voltatok 10 naposak, és több százan csatlakozók. Csillogó szeműek, kitartóak, szabadságot kivevők, lábfájósak, változni és változtatni akarók. Vártunk rátok, örültünk…

Talán nem véletlen, hogy a mai fotókon tájak helyett inkább emberek vannak, megint. Ez egy igazi napsütéses Zánkától Balatonfüredig ívelő tábori nap volt, mindenhol napozó Balaton Caminosokkal, vasárnapi matiné-hangulattal, zéró sietséggel. Holnap befutunk, nem is nagyon merünk még erre…

Hárman háromféleképpen, de ugyanoda lyukadunk ki: jó kis energiák, klassz társaság, derűs békesség viszi előre a bandát így a nyolcadik nap táján is. / A mai képeket Heim Alexandra készítette "Arról szeretnék írni, ki hogyan indult neki a 10 napnak, és hol tartanak most azok, akik az első naptól…

És még gyaloglunk majd hétvégén is, de most van egy kis kerti parti és péntek érzésünk. Főleg, hogy Orbán Peti elkészítette A Képet, amit már tegnap is megtervezett, csak az eső elmosta. Hát most kifeküdtünk a badacsonyi mólóra, ahányan csak voltunk, és ő drónnal lefotózta a saját bejáratú tetris…

Amikor reggel felvettük az esőkabátokat, kikandikáltunk a szállásról a szürke időbe, nem is gondoltuk, hogy ilyen vidáman, sokan, csillogó szemekkel vártok majd. Egyértelmű volt, nem kérdés, hogy az út folytatódik, ha esik, ha fúj. Orbán Peti, napi fotósunk ma még nem tudott annyit drónt röptetni,…

A Kanyar. Mi csak így emlegetjük az első Balaton Camino óta a végeláthatatlannak tűnő szakaszt, ahogy átérünk délről északra: az egész olyan, mint egy születés, az ember szinte teljesen magára van hagyatva, alig van valami útközben. Vagy mégis? Mintha idén más lett volna a megélésünk, bár a 26…

Szikrázó napsütés, jobb oldalon a Balaton, azon túl a hegyek szépen sorjában, mi meg csak megyünk, egyre nagyobb mosollyal, összeszokottan. Kezdünk megérkezni a vándorlásba, de a fonyódi szakaszon ez nem is csoda.  / A mai képeinket Chripko Lili készítette. "Most úgy vagyok, hogy egyedül van…

Hosszú napunk volt ma, de a vége - már aki bevállalta! - szauna volt, úgyhogy egy szavunk nem lehet. A cipőt papucsra cserélni mindig a nap egyik fénypontja, még akkor is, ha visz minket a lábunk rendesen. Ahány nap, ahány ember, annyi megélés, annyi érzés. És te, hogy vagy? Milyen napod volt? / A…