10 nap alatt gyalog a Balaton körül

ELINDULTUNK! - 1. nap Balaton Camino 2019

2019. október 05. - schereranna

Hát bizony mi már hónapok óta szervezkedünk, tervezgetünk, ötletelünk és ma reggel, amikor elindultunk a Balatonhoz, akkor eléggé izgultunk, hogy mi is lesz, hányan lesztek, kik csatlakoztok. Aztán eljött a reggel, a szemerkélő eső, kikandikáló nap, aztán újra felhők, és mire odaértünk a fűzfői vasútállomáshoz már ott voltatok, jó sokan. Karszalag, póló osztás, eligazítás, csillogó szempárok, elszánt arcok - hát elindultunk. Most a nap végén pedig mindenkinek pacsi, aki megérkezett a céljába! 

Osztottunk karszalagokat is - és ez minden nap így lesz -, hogy majd a végén tudjuk, összesen hányan voltatok velünk a 10 nap alatt - az is kap, aki csak egy napra jön, aki pedig végig, az tartsa magán! Az első hármat megtartottuk magunknak:)

elsonap_1.jpg

"Tudtuk a kis előzetes kérdőívünk miatt, hogy jöttök velünk sokan, és jöttetek is, még így esős időben is rengetegen elindultatok velünk. Köszi ezt nektek, remélem, mindenkinek jól telt a napja. Minden embernek más tempóban esik jól megtenni a napi távokat, így sokatokat csak reggel láttam, holnap pedig újra találkozunk. Épp az előbb írta egyikőtök a Facebook csoportunkba azt a gondolatot, ami szuperül leírja, mi is esett jól nekem is ma: "Köszönöm, hogy itt lehetek, saját utamon egyedül, de veletek." Merthogy volt ma sokan együtt gyaloglás, páran sétálás és egyedül padon fekvés is az akartattyai Magasparton. 

71324398_385460378795740_7897240793327337472_n.jpg

Hálás vagyok, amiért nem zuhogott az eső, csak kellemes, igazi őszies időnk volt egy kis csepegéssel. Bár szuper vízálló elvileg az idei cipőm, ha nem muszáj, azért nem tesztelném le egész napos esőben" - Anna

"Már a kenesei strand mellett gyalogoltunk, amikor két szembe tekerő bringás épp arról beszélgetett végignézve a bandán, hogy "Ja! 3 csaj kezdte el, aztán felkapta őket a média!". Hát, lehet hogy a média, vagy épp a Balaton távolból suttogó hívását hallottátok inkább, de a lényeg, hogy úgy alakult, nagyon szép számban indultunk ma neki a Balaton Caminonak és napközben is szinte csak energikus túracuccos "sajátjainkkal" találkoztunk útközben. Örülünk, hogy jöttök, örülünk, hogy megyünk! Annak különösen, hogy sokan kisgyerekkel, kutyával vagy éppen örökifjú kalandorként csatlakoztok, akkor is ha esik, akkor is ha késik a vonat és akkor is ha kicsit nyom a cipő. 

Mi már harmadszorra kerülünk, de az ismerős utcák még mindig rejtegetnek meglepetéseket: mindig találunk újabb nyaralókat amiket meg akarunk venni "majd ha nyerünk a lottón", a magasparti kilátás pedig mindig csodás és mindig kicsit másmilyen. Idén mi családilag emeltük a tétet, hogy ne unatkozzunk, és a kis 10 hónaposunkkal vágtunk neki a kalandnak: kíváncsian várjuk a kihívásokat, az extrém pelenkázástól a kreatív alvóhely kialakításig. Meg az örök kérdésig: vajon mennyit fogunk aludni? A babás közlekedésre is több megoldással készültünk, tesztelünk majd egy klassz csatos hordozót, az első napot pedig a Fuss Babakocsival Egyesülettől kölcsön kapott futóbabakocsiban nyomta végig a lány, ő élvezte a kilátást, mi meg a buckákon és göröngyökön átsuhanó mozgást, meg a szuper kompakt megoldásokat, amiket csak azok az anyák (és apák) fognak érteni, akik próbáltak már nem tükörsima aszfalton babakocsival közlekedni. Milyen érzés? Pont olyan, mint amikor átülsz egy jobb autóba. Holnap folytatjuk a krúzolást, találkozunk reggel!" - Judit

camino_6.png

"Figyelő arcok, csillogó szemek, sok-sok ember, sok táska, sok kérdés. Amikor reggel ott álltunk a vasútállomás lépcsőjének tetején, szinte hihetetlen volt, hogy valahol ez a sok ember most miattunk van itt. Hogy elindult valami, és sokakban földet ért, de annyira, hogy ezek az emberek - ti - vonatjegyeket vettek, szállást foglaltak, hetek óta edzettek, gyalogoltak, cipőt törtek be, csomagot mértek, aztán újra pakoltak. És most itt állunk, itt álltok. Nem is miattunk persze, mindenki maga miatt, innentől csak az a lényeg, hogy minél több élményt, beszélgetést, gondolatot "vegyetek ki" a következő napokból. 

screen_shot_2019-10-05_at_20_39_16.png

Számomra az az energia is hihetetlen volt, ahogy "kilőtt a csapat", szinte hátul voltam végig, annyira elhúzott az eleje, és ez nem is baj. Az a fontos hogy mindenki a saját tempójában, saját kényelme szerint teljesítse az egy, több, vagy 10 napos túrát. Van, aki már 1-kor a Lavender Teraszon gulyásozott, volt, aki velünk ebédelt a Pörcben, vagy a Balatonfői Yacht Klubban. Mi pedig hátul haladtunk, és többször felnevettünk, hogy hány napig érezzük majd még, hogy visszafelé, fordítva megyünk?! (eddig mindig Akarattya felől indultunk az északi part felé). 

Kétszer már megvolt, de ahogy Judit is írja, mindig találunk új dolgokat, mindig van min ámulni, most például az őszi színekben fogok elveszni. Szombat van, nem siettünk sehová. Volt idő megállni és napozni - épp sütött - a Magasparton, volt idő kinézni megint egy házat, amit megvennék...

img_5705.JPG

...szerencsét próbálni, és átsétálni a Club Aligán keresztül...

img_5736.JPG

...ahol aztán csodaszép ősz volt és ez tényleg egy elvarázsolt, külön világ...

camino_10.png

...és most szögre akasztjuk a pólónkat mára Világoson, a Lavenderben, elolvassuk a hátáról, hogy akkor a holnapi végállomás Zamárdi, és nem is kell nagyon biztatni magunkat az alvásra" / Dóri

img_5753.JPG

footer_bloghu.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://balatoncamino.blog.hu/api/trackback/id/tr2615200774

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.